GY.I.K.

Mi az Alapjövedelem?

Az Alapjövedelem egy olyan járandóság, amely minden magyarországi felnőtt lakos számára havi 100 ezer forint jövedelmet garantál, az időseknek 100 ezres alapnyugdíjat; a dolgozók kétharmadának emeli a nettó bérét, és minden gyermek után legalább 50 ezer forint támogatást jelent. Ez 10-ből 7 ember számára nagyobb jólétet hoz, és létbiztonságot garantál!

 

Ki kapja az Alapjövedelmet?

Minden olyan, életvitelszerűen Magyarországon élő magyar felnőtt, akinek a jövedelme (bére, nyugdíja stb.) nem éri el a 100 ezer forintot.

Minden gyermek, szülője vagy gondviselője jogcímén.

Minden alacsony vagy átlag körül kereső dolgozó – egészen havi 510 ezer forintos bruttó bérig.

 

Milyen összegű az Alapjövedelem a Párbeszéd javaslatában?

Egyetlen gyermek szülei sem kaphatnak kevesebbet, mint 50 ezer forint.

Egyetlen felnőttnek sem lehet alacsonyabb jövedelme, mint 100 ezer forint.

Egyetlen várandós anyuka sem kaphat kevesebbet, mint 150 ezer forint.

Egyetlen teljes állású dolgozó sem kereshet kevesebbet, mint bruttó 250 ezer forint.

 

Tehát minden felnőtt lakos kap 100 ezer forintot?

Legalább 100 ezret, de nem plusz 100 ezret. Az ennél kisebb juttatásokat (özvegyi nyugdíj, rokkantsági ellátás, gyes stb.) felváltja az Alapjövedelem, az alacsony keresetű és az átlag körül kereső dolgozók bérkiegészítést kapnak az Alapjövedelem formájában.

 

A gyerekek után is jár az Alapjövedelem?

Minden gyermek (technikailag a szülő vagy gondviselő) 50 ezer forint Alapjövedelemre jogosult. A gyermeküket egyedül nevelők és nagycsaládosok továbbra is kiegészítő támogatásban részesülnek.

 

Milyen hatásai vannak az Alapjövedelemnek?

Az Alapjövedelem talán a legjelentősebb gazdasági és társadalmi innováció a jóléti állam megszületése óta.

• Az Alapjövedelem felszámolja a létbizonytalanságot.
• Véget vet a kiszolgáltatottságnak.
• Megteremti a jövedelembiztonságot.
• Növeli a nagy többség keresetét.
• Radikálisan csökkenti a jövedelmi szegénységet – senki sem élne a létminimum alatt.
• Az Alapjövedelem által a történelmünkben először, megszűnik Magyarországon a nincstelenség!
• Felszámolható lenne az éhezés.
• Jelentősen csökken az emberek közötti jövedelmi egyenlőtlenség.
• Az Alapjövedelem ösztönzi a munkavállalást és a legális foglalkoztatást.
• Megállítja a magyar társadalom széthullását, történelmi fordulatot eredményez a társadalmi integrációban.
• Az Alapjövedelem bevezetésének hatására javul a népesség egészségi állapota, a várható élettartam és az egészségben leélt évek száma.

• Az Alapjövedelem bevezetése csökkenti a megélhetés miatti bűnözést, javítja a közbiztonságot.
• Az Alapjövedelem jelentősen ösztönzi a helyi piacokat, elsősorban a leszakadó területeken, mert növekedne az elkölthető jövedelem ott is, ahol ma ennivalóra is alig jut.
• Az Alapjövedelem kedvez a fiataloknak, gyermekeinknek, unokáinknak is, mert lehetőséget teremt a továbbtanulásra, anélkül, hogy a tanulni vágyó fiatalok évtizedekre eladósodnának. 
• Az Alapjövedelem mérséklően hat a kivándorlásra is, hiszen emelkedő jövedelmet biztosít a munkába állást követő alacsonyabb bérű időszakban is.
• Az Alapjövedelem kedvezően hat a munkavállalók béralku-pozíciójára és a munkavállalói jogokra általában is, mivel lehetőséget biztosít a megélhetési kényszer nélküli munkavállalásra.

 

Túl szép, hogy igaz legyen! Hogyan finanszírozná a Párbeszéd az Alapjövedelem rendszerét?

Sokan úgy vélik, az Alapjövedelem szép gondolat, de kivitelezhetetlen. Ez óriási tévedés! Számokkal alátámasztható, hogy az Alapjövedelem magyarországi bevezetése reálisan kivitelezhető.

• Az Alapjövedelem bevezetése nem veszélyezteti az államháztartás egyensúlyát.
• Nem növeli a költségvetési hiányt egy fillérrel sem, nem vezet eladósodáshoz.
• Nincs szükség az adók és járulékok emelésére.
• Lehet pluszforrást találni az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjak, a kultúra, a környezetvédelem, a szociális és lakossági szolgáltatások számára is.

Tehát biztosan kijelenthető, hogy jelen viszonyok mellett is megvalósítható az Alapjövedelem bevezetése – ha van rá politikai akarat!

 

Honnan a fedezet? Miből finanszírozható ez?

Pusztán a jelenleg ismert költségvetési tételek átrendezésével; a felesleges kiadások csökkentésével, az igazságtalan kedvezmények felszámolásával, egy méltányos közteherviselés kialakításával, azaz belső átcsoportosításból finanszírozható.

Az Alapjövedelem fedezete a következő elemekből áll össze.

• a fölösleges, pazarló állami beruházások leállítása
• a NER elitjét hizlaló közbeszerzési túlárazások megszüntetése
• az értelmetlen működési kiadások (pl. propagandaminisztérium stb.), sportcélú, és egyéb adókedvezmények eltörlése vagy csökkentése
• a növekvő bérek és fogyasztás után megugró költségvetési bevételek
• az Alapjövedelem pozitív társadalmi hatásainak köszönhető megtakarítások (a csökkenő bűnözés, a javuló egészségi állapot stb. miatt)
• a progresszív gazdaságpolitikának és a jó kormányzásnak köszönhetően csökkenő kamatkiadások

Tehát az Alapjövedelem megvalósítható adóemelés vagy új adók kivetése nélkül is. Az adórendszer igazságossá tétele, a teherviselő képességgel arányos közteherviselés megteremtése, és az ellopott közpénz visszavétele teret biztosít az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátórendszer egyéb elemeinek rendbetételére.

 

De miért csak 100 ezer forint? Annyiból nem lehet megélni!

Mert ez nem egy üres, populista javaslat, hanem egy megvalósítható javaslat. A Párbeszéd nem felelőtlen ígéreteket, hanem kivitelezhető megoldásokat kínál Magyarországnak. Hogy meg lehet-e élni havi 100 ezer forintból? Az biztos, hogy sokkal inkább meg lehet élni, mint havi 28 500 forintból, ami az öregségi nyugdíjminimum összege, vagy 22 800 forintból, ami a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege, vagy nulla forintból, ami jelenleg az egy egyetemistának alanyi jogon járó jövedelem összege. A 100 ezer forintos alapjövedelem magasabb, mint a létminimum összege, amely 2018-ban 94 820 forint.

Ne feledjük: az Alapjövedelem nem azt a célt szolgálja, hogy magas fogyasztási színvonalon éljen belőle, aki kapja, hanem azt, hogy ne nélkülözzön! Az Alapjövedelemmel megszűnik a nincstelenség, mérsékelhető az egyenlőtlenség és felszámolható az éhezés. Ráadásul minden embernek biztosít egy alapot, azaz garantálja, hogy soha többé nem jöhet el egy olyan állapot, hogy valaki egy fillér nélkül maradjon!

 

Milyen hatással van Alapjövedelem a munkavállalási hajlandóságra?

Sokan úgy vélik, ha munka nélkül kapnak pénzt, az emberek nem fognak többé dolgozni. Egy viszonylag alacsony összegnél, amilyen az általunk javasolt 100 ezer forint, érdemben nem kell ilyen hatással számolni. Az Alapjövedelem által biztosított 100 ezer forint egy létfenntartási alap, de nem több. Nem is tudná kiváltani a munkát; csak munkavállalás esetén nő a jövedelem a létminimum fölé. A munkavállalási kedvet tehát az Alapjövedelem egyáltalán nem csökkenti, sőt: megszünteti a röghöz kötöttséget, és esélyt ad arra, hogy az ember tudjon munkát keresni (pl. telefon, internet, postaköltség, utazás stb.).

Épp a teljes nincstelenségnek van olyan hatása, hogy az ember már el sem jut odáig, hogy munkát keressen. Az Alapjövedelem ad egy lökést, hogy legyen lehetőség munkát keresni. Az Alapjövedelem révén még a minimálbérért dolgozók keresete is végre érdemben, jelentősen meghaladhatja a létminimum összegét. Ezért már érdemes munkába állni!

• Ha van Alapjövedelem, a dolgozóknak lehetőségük van képezni, illetve újraképezni magukat 
• Az Alapjövedelem a gazdaság lejtmenetének idején sem hagy mélyszegénységbe csúszni emberek tömegeit, akik azután olyan viszontagságokat kénytelenek elviselni, amelyek aláássák mentális egészségüket, és ami későbbi foglalkoztathatóságukat ellehetetleníti.

Nemzetközi példákból tudjuk: ott, ahol bevezették az Alapjövedelmet, egyértelműen nőtt a legszegényebbek munkavállalása.

Az Alapjövedelem visszaadja a munka becsületét: ma Magyarországon rengetegen kényszerülnek rosszul jövedelmező állásokba, ahol megalázó körülmények között kell dolgozniuk. Az ilyen munkák – például a kormány által dicsőített közmunka, vagy a rosszul fizetett munkák – nem, hogy nem járulnak hozzá a munkavállalók előrébb jutásához, de ki is zsigerelik őket. Az Alapjövedelem által teremtett biztonság azt jelenti, hogy a munkavállalónak – legyen tanár, nővér, vagy pénztáros – védelmet és kiszámíthatóságot nyújt akkor, amikor például jogosan követeli a túlórapénzét a munkáltatójától. Arról nem is beszélve, hogy sokkal magabiztosabban tudnak majd új munkahelyet keresni, ha a jelenlegivel nem elégedettek. Az Alapjövedelem tehát azáltal, hogy közvetve támogatja a munkavállalói érdekérvényesítést, a munkakínálatot is képes átalakítani.

Az Alapjövedelem tehát nemcsak munkavállalásra ösztönöz, hanem visszaadja a munka és a dolgozók becsületét is.

 

Mit gondolnak a magyar emberek az Alapjövedelemről?

Az Alapjövedelem bevezetése világszerte viták középpontjában áll, azonban a megélhetési minimum garantálásának kérdését egyre több államban tekintik prioritásnak. Magyarországon az elmúlt időben több kutatás is vizsgálta, hogyan vélekednek az állampolgárok egy havi szintű, rendszeres alapvető járandóság bevezetéséről. Ennek alapján elmondható, hogy a magyar lakosok túlnyomó többsége támogatja az Alapjövedelem bevezetését.

A Republikon Intézet 2020-as reprezentatív felmérése 1000 fő megkérdezésével azt vizsgálta, hogy pártválasztástól függően mennyiben támogatja a magyar népesség az alapjövedelmet. A válaszadók minimum 76%-a, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali szavazó, egyetért azzal, hogy a magyar állam minden polgára számára biztosítson egy, a létbiztonságot garantáló és a kis-közepes fizetéseket is emelő Alapjövedelmet.

A Pulzus piackutató felmérése szerint a magyarok többsége (80 százaléka) egyetért azzal, hogy már az Orbán-kormány vezesse be az általános Alapjövedelmet. A megkérdezettek minimum 53%-a minél hamarabbi, 25%-a pedig a fokozatos bevezetése mellett tenné le voksát. Amennyiben az életkor szerinti elosztást is nézzük, a lehető legkorábbi bevezetés támogatottsága a 60 év feletti, főleg nyugdíjas megkérdezettek esetében dominál. A válaszadók 62%-a tartozik ebbe a csoportba, amely vélhetően összefügg a magyarországi nyugdíjrendszer és idősgondozás rendszerének állapotával. Azt, hogy a kérdés egy az egész magyar társadalmat foglalkoztató ügy, az mutatja meg leginkább, hogy Budapest és vidék összehasonlításakor a támogatottság mértéke csekély különbséget mutat. A Budapesti megkérdezettek 57%-a, a kisvárosok lakóinak 55%-a, a községek lakóinak 48%-a támogatja az Alapjövedelem rendszerének azonnali elindítását. Miközben az Alapjövedelem-szkeptikusok részéről a leggyakrabban hangoztatott ellenérv a finanszírozás kérdése, a megkérdezettek mindössze 6%-a adta a közvélemény-kutatóknak azt a választ, hogy azért nem támogatja az Alapjövedelem bevezetését, mert attól fél, hogy annak finanszírozása túl sokba kerül.

A párbeszédes V. Naszályi Márta polgármester által vezetett I. kerületben a koronavírus első hulláma alatt bevezetett ún. válságkezelő Alapjövedelemről a Závecz Research készített felmérést A megkérdezettek 79 százaléka szerint ez a megfelelő segítségnyújtás a nehéz helyzetbe jutott emberek számára. A kutatás eredménye szerint a megkérdezettek közül az ellenzéki pártok szavazóinak 78 százaléka, a Fidesz-KDNP szavazók 70 százaléka támogatja a segítségnyújtás ilyen formáját. Pusztán 10 százalék mondta, hogy ez nem megfelelő segítség a rászorulóknak.

 

„Már megint pénzt adnak közmunka helyett.”

A Fidesz korábban azzal magyarázta a közmunka bevezetését, hogy a tartós munkanélkülieket segíti visszaterelni a munkaerőpiacra. De lássuk a közmunkát annak, ami: olyan szegénypolitikai, segélyezési eszköz, amely a végletekig felerősíti a politikai hatalomnak való jövedelmi kiszolgáltatottságot. Olyan eszköz, amely a mélyszegénységben élő, elsősorban vidéki társadalmi csoportokat olyan függelmi viszonyba taszítja, amellyel a hatalom visszaél. Az Orbán-kormány a közmunkával való zsarolással tart százezer embert sakkban és használ fel kényére-kedvére.

Az Alapjövedelem megszünteti ezt a függőségi viszonyt, kiszabadítja a munkát nem találókat a hatalom karmaiból, megszünteti függésüket, kiszolgáltatottságukat, úgy, hogy lehetőséget teremt a félelem nélküli életre.

 

„…de közben elveszik a már létező támogatásokat.” 

Mi nem elveszünk, hanem adunk. Nem vesszük el a létező támogatásokat, hanem felemeljük azok összegét, hogy senkinek se kelljen 100 ezer forintnál kevesebből megélnie. A gyermekek esetében páratlan segítség az Alapjövedelem: a gyermek alapjövedelemmel a 3 és többgyermekes családok picivel több támogatáshoz jutnak, mint jelenleg, az egy- kétgyermekes családok pedig nagyságrendekkel többhöz. Az Alapjövedelemnél magasabb támogatásokat (álláskeresési járadék, csed, gyed, nyugdíj stb.) pedig változatlanul megkapják a jogosultak – nem veszünk el senkitől, aki 100 ezer forint feletti társadalmi jövedelemben részesül, annak adunk, aki ennél kevesebbet kap.

Emellett minden átlagbér alatt kereső munkavállaló jobban jár, mivel ők dolgozói Alapjövedelmet kapnak. A nyugdíjasok esetében az Alapjövedelem közel hatszázezer ember számára jelent könnyebbséget: 2019-ben 589 280 nyugdíjas élt 100 ezer forintnál kevesebb nyugdíjból. A majdnem háromszázezer rokkantnyugdíjas többségének ugyancsak nőne a jövedelme, hiszen jelenleg az átlagos rokkantsági ellátás csupán 80 ezer forint körül van. 

 

Hogyan érinti az Alapjövedelem a nyugdíjakat?

Az Alapjövedelem bevezetése semmilyen formában nem érintené hátrányosan a nyugdíjasokat. Sőt, mivel a gazdaságot egy új növekedési pályára állítja, ezért hosszútávon a költségvetést is stabilizálja, mely kiszámíthatóvá és értékállóvá teszi a nyugdíjakat. Emellett az Alapjövedelem bevezetésével elérnénk, hogy a jelenleg több mint félmillió kisnyugdíjasnak ne legyen 100 ezer forintnál kevesebb a nyugdíja.

 

Kinek segít kiemelten az Alapjövedelem?

 

Állásvesztők

Az álláskeresési járadék az Orbán-rendszerben nagyon szűkre szabott, és maximum 90 napig jár. Ennyi idő alatt sokan nem találnak munkát. A járadék sokaknál nem is éri el a 100 ezer forintot, és ha valaki nem dolgozott legalább 360 napot az elmúlt 3 évben, akkor nem is kap támogatást. Az Alapjövedelem mindaddig garantálja a havi 100 forint jövedelmet, ameddig szükség van rá.

Háztartásbeliek

Az otthoni munka is munka, méghozzá kemény munka, csak épp nem fizetnek érte. Az Alapjövedelem végre kiköszörüli ezt a csorbát, és elismeri az otthon végzett munkát is.

Nappali tagozatos diákok

Nem kell többé diákhitel, nincs többé eladósodás. Az Alapjövedelem által nem kell többé választani tanulás és megélhetés között.

GYES-ben részesülők

A megélhetési küzdelmekhez a GYES jelenlegi nettó 25 650 forintos összege legfeljebb képletes segítségnek tekinthető. Nekik is égető szükségük van az Alapjövedelem által garantált 100 ezer forintra.

Kisnyugdíjasok, vagy megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást kapó emberek

Sokak öregségi nyugdíja, rokkantnyugdíja, vagy egyéb nyugdíjszerű támogatása nem éri el a havi 100 ezer forintot. Az Alapjövedelem bevezetése ezt az állapot megszünteti, és kimondja, hogy 100 ezer forintnál kisebb jövedelme senkinek sem lehet.

Önfoglalkoztatók, szabadúszók,

akik máról-holnapra elveszthetik a megélhetésüket (például a taxis összetöri az autóját, az újságírónak megszűnik a szerkesztősége, a színészt elbocsátják a színházból stb.), és támogatást csak minimálisat kaphat. Nekik az újrakezdés lehetőségét jelenti az Alapjövedelem.

Alulfizetett dolgozók

A Párbeszéd Alapjövedelem-programjával 3-ból 2 dolgozó többet vihet haza: a nettó minimálbér 166 ezer forint fölé nő, a garantált bérminimum nettója 206 ezer lesz, de még az valamivel átlag fölött keresők is kapnak 10-20 ezer forint pluszt.

Idény- vagy alkalmi munkások,

akiknek eddig mindig bizonytalanságban kellett élnük. Vagy van éppen munka, vagy nincs…Vagy van jövedelem, vagy nincs…Az Alapjövedelem véget vet ennek a bizonytalanságnak – és garantálja a havi 100 000 forint jövedelmet.

Az állásukat már korábban elvesztett, tartós munkanélküliek

Azok számára, akik már több mint 3 hónapja munkanélküliek, és már nem kapnak álláskeresési járadékot, óriási előrelépés az Alapjövedelem. Nem kerülnek az utcára, nem kerülnek lehetetlen helyzetbe. Nekik ez a túlélést jelentheti.

Akik hirtelen válságba kerültek

A Covid-járvány megtanította nekünk: bármikor bekövetkezhet valami teljesen váratlan nehézség. Természeti katasztrófák, váratlan események, napok alatt eltűnő megélhetés…Nagyon fontos, hogy mindenkinek legyen egy védőhálója, hogy tudhassa, ha be is következik a váratlan baj, nem kerül teljesen kiszolgáltatott vagy reménytelen helyzetben. A kormány nem biztosít ilyen védőhálót – az Alapjövedelem igen.

Mélyszegénységben élők, akiknek talán sosem volt állásuk

Az Alapjövedelem által a történelmünkben először megszűnne Magyarországon a nincstelenség! Felszámolható lenne az éhezés. Mindazok, akiket eddig semmilyen szociális háló nem védett, most először lenne egy biztos alapjuk, amely megakadályozná a mélyszegénységbe süllyedést.

Minden munkavállalónak!

• Nyertes, aki olyan munkát kénytelen végezni a megélhetése miatt, ahol kizsákmányolják, megalázzák, semmibe veszik, hiszen ilyen munkát a jövőben nem kell elvállalnia! Az Alapjövedelem miatt nem kell félnie attól, hogy egy fillér nélkül marad.
• Nyertes minden munkavállaló, hiszen az Alapjövedelem miatti lesz a tér a bérharchoz azzal, hogy nem köti a megélhetési kényszer egy rossz, kizsákmányoló munkához. Így közelebb kerül mindenki ahhoz, hogy a munkájáért annak valódi értékét kifejező béreket fizessenek a munkaadók.