GYIK

Az Alapjövedelem egy olyan juttatás, amely minden tartósan itthon élő magyar állampolgárnak garantálja az alapvető létbiztonságot.
Egyetlen gyermek sem kaphat kevesebbet, mint 30 ezer forint.

Egyetlen felnőttnek sem lehet alacsonyabb jövedelme, mint 60 ezer forint.

Egyetlen várandós anyuka sem kaphat kevesebbet, mint 75 ezer forint.

Egyetlen teljes állású dolgozó sem vihet haza kevesebbet, mint 150 ezer forint.

  • Az Alapjövedelem talán a legjelentősebb európai gazdasági és társadalmi innováció a jóléti állam megszületése óta.
  • Az Alapjövedelem radikálisan csökkentené a jövedelmi szegénységet: jelenlegi számítások szerint a szegénységben és a létminimum alatt élők arányát kb. megfelezné.
  • Az Alapjövedelem bevezetésével elérnénk, hogy Magyarországon senki, akinek bejelentett, teljes munkaidős állása van, ne kapjon kézhez 150 ezer forintnál kevesebb fizetést, így jelentősen csökkenne a dolgozói szegénység. Az Alapjövedelem révén a minimálbérért dolgozók keresete meghaladná a létminimum összegét, méghozzá anélkül, hogy a munkaadók bérköltsége növekedne.
  • Az Alapjövedelem jelentősen csökkenti az egyenlőtlenségeket.
  • Az Alapjövedelem által a magyar történelemben először megszűnik a nincstelenség!
  • Az Alapjövedelemnek köszönhetően a keresők több mint felének emelkedik a nettó bére, az alacsony keresetűek esetében nagyobb arányban.
  • Az Alapjövedelem jelentősen ösztönzi a helyi piacot – hiszen a kapott pénzt leginkább helyben költenék el.
  • Az Alapjövedelem kedvez a fiataloknak, gyerekeinknek, unokáinknak is, hiszen lehetőséget teremt a továbbtanulásra, anélkül, hogy évtizedekre eladósodnának, és jövőképet is ad számukra. Ezzel tehát itthon tartja a humán tőkét, ami elengedhetetlen a gazdaság innovatív fejlődéséhez.
  • Az Alapjövedelemnek óriási adminisztráció- és bürokrácia-csökkentő hatása van – mert radikálisan leegyszerűsíti a transzferek és támogatások rendszerét.
5 emberből 4-en jól járnak az Alapjövedelemmel, és csupán a legjobban keresőket érinti kedvezőtlenül.

Kiemelten jól járnak:

  • A munkavállalók többsége, mivel növekedni fog a nettó fizetésük. Ráadásul az Alapjövedelemnek köszönhetően megszűnik a kiszolgáltatottságuk és növekszik a létbiztonságuk is, vagyis az Alapjövedelem visszaadja a munka és a dolgozók becsületét.
  • A minimálbérből élők, hiszen az Alapjövedelem révén a nettó minimálbért a másfélszeresére emelnénk. Így elérhetnénk, hogy senki ne kaphasson nettó 150 ezer forintnál kevesebbet. Mindez ráadásul a munkáltatónak semmivel sem kerülne több pénzébe.
  • A kis-és középvállalások, mivel fellendül a kereslet, miközben nem nőnek a bérköltségeik.
  • Az egyetemisták, főiskolások: a tanulni vágyóknak nem kellene rettegniük a teljes eladósodástól. Az Alapjövedelem lehetőséget nyújtana a hallgatóknak arra, hogy idő előtt is el tudják kezdeni törleszteni a diákhitelüket, vagy hogy már ne is kelljen hitelt felvenniük. Így nem kell választani tanulás és megélhetés között.
  • A munkanélküliek, akik több, mint kétszer akkoraösszeget kapnának, mint amennyi ma a foglalkoztatást helyettesítő támogatás.
  • Az a közel kétszázezernyi rokkant- és kisnyugdíjas, akiknek a járandósága jelenleg az 50 ezer forintot sem éri el.

Közvetve pedig mindenki nyertese:

  • Az Alapjövedelem megteremti a társadalmi összetartozást, megállítja és visszafordítja a társadalom kettészakadását, véget vet a nincstelenségnek.
  • Magyarok millióinak teremti meg a létbiztonságot. Mindannyiunknak. Mert bárki bármikor elveszítheti a munkáját, megélhetését – de innentől tudhatja, nem állhat elő olyan állapot, hogy egy fillér nélkül marad.
  • A kereslet bővítésével serkenti a gazdaság fejlődését, különösen a hátrányos helyzetű térségekben.
  • Mivel az Alapjövedelem kiváltja a mostani több tucatféle segélyt és juttatást, jelentősen csökkenti a bürokráciát, olcsóbbá és átláthatóbbá téve az államot.
  • Egészségesebb lesz a magyar társadalom mind fizikailag, hiszen a legszegényebbeknek is lesz pénze gyógyszerre, mind lelki értelemben, hiszen a létbiztonság megszünteti az egzisztenciális szorongást.
  • Hozzájárul a bűnözés csökkentéséhez is, oldva ezzel a társadalmi csoportok közötti feszültséget.
  • Segíti a továbbtanulást, csökkenti az iskolai lemorzsolódást, ahogy azt a nemzetközi példák is bizonyítják.
  • Legalább 60 ezret, de nem plusz 60 ezret. Az ennél kisebb juttatásokat (özvegyi nyugdíj, rokkantsági ellátás, gyes stb.) felváltja az Alapjövedelem, az ennél nagyobb juttatások (60 ezer fölötti nyugdíj, gyed stb.) nem változnak. A dolgozók Alapjövedelme az átlagos és annál kisebb keresetűeknek jár.
Sokan úgy vélik, az Alapjövedelem szép gondolat, de kivitelezhetetlen. Ez óriási tévedés!

Szakértői anyagokkal és számokkal alátámasztható, hogy az Alapjövedelem magyarországi bevezetése reálisan kivitelezhető.

  • az Alapjövedelem bevezetése nem veszélyezteti az államháztartás egyensúlyát
  • nem növeli a hiányt, nem vezet eladósodáshoz
  • pusztán a jelenleg ismert költségvetési tételek átrendezésével; a felesleges kiadások csökkentésével, az igazságtalan kedvezmények felszámolásával, egy méltányos közteherviselés kialakításával, azaz belső átcsoportosításból finanszírozható

A PM pártalapítványa, a MMAA (Megújuló Magyarországért Alapítvány) részletes szakmai számításokra épülő tanulmányát ld. itt.

Tehát biztosan kijelenthető, hogy jelen viszonyok mellett is 1-2 éven belül megvalósítható az Alapjövedelem bevezetése – ha van rá politikai akarat!

Nem, de a nullánál, vagy a 22.500 forintos segélynél[1] több. Ma körülbelül 600 ezer ember semmilyen legális jövedelemforrásra sem számíthat! Óriási jelentősége van annak, hogy az Alapjövedelemmel megszűnik a teljes nincstelenség, mérsékelhető az egyenlőtlenség és felszámolható az éhezés. Ráadásul minden embernek biztosít egy alapot, azaz garantálja, hogy soha többé nem jöhet el egy olyan állapot, hogy valaki egy fillér nélkül maradjon!

[1] Ma ezt foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak hívják.

Sokan úgy vélik, ha munka nélkül kapnak pénzt, az emberek nem fognak többé dolgozni.

Egy viszonylag alacsony összegnél, amilyen az általunk javasolt 60 ezer forint, érdemben nem kell ilyen hatással számolni. Különösen, hogy jelentős különbség lesz az Alapjövedelem és a minimálbér között. Erről részletesen itt: http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/alapjovedelem-alap-amelyre-epithetsz

 

a) Először is: a korábbi segélyezési rendszerben, ha valaki munkát talált, az a támogatások elvesztését jelentette számára. Ez időnként valóban azt eredményezte, hogy egy-egy ember nem volt érdekelt abban, hogy bejelentett munkát vállaljon. Az Alapjövedelem folyósítása azonban nem szűnik meg akkor sem, ha az illető munkát talál. Az Alapjövedelem így senkit nem tesz ellenérdekeltté a munkavállalásban. Emellett az Alapjövedelem révén a nettó minimálbér is emelkedik, vagyis nem lehet kevesebb mint 105 ezer forint.

A jelenlegi helyzethez képest az Alapjövedelem tehát egyértelműen a legális munkavállalásra ösztönöz.

 

b) Másodszor: az Alapjövedelem által biztosított 60 ezer forint egy létfenntartási alap, de nem több. Nem is tudná kiváltani a munkát; csak munkavállalás esetén nő a jövedelem a létminimum fölé. A munkavállalási kedvet tehát az Alapjövedelem egyáltalán nem csökkenti, sőt: megszünteti a röghöz kötöttséget és esélyt ad arra, hogy az ember tudjon munkát keresni (pl. telefon, internet, postaköltség, utazás stb.).

A teljes nincstelenségnek van olyan hatása, hogy az ember már el sem jut odáig, hogy munkát keressen. Az Alapjövedelem ad egy lökést, hogy legyen lehetőség munkát keresni. Az Alapjövedelem révén még a minimálbérért dolgozók keresete is meghaladhatja a létminimum összegét. Ezért már érdemes munkába állni!

Nemzetközi példákból tudjuk: ott ahol bevezették az Alapjövedelmet, egyértelműen nőtt a legszegényebbek munkavállalása.

 

c) Harmadszor: az Alapjövedelem visszaadja a munka becsületét: ma Magyarországon rengetegen kényszerülnek rosszul jövedelmező állásokba, ahol megalázó körülmények között kell dolgozniuk. Az ilyen munkák – például a kormány által dicsőített közmunka, vagy a rosszul fizetett munkák – nem hogy nem járulnak hozzá a munkavállalók előrébb jutásához, de ki is zsigerelik őket.

Az Alapjövedelem által teremtett biztonság azt jelenti, hogy a munkavállalónak – legyen tanár, nővér, vagy pénztáros – védelmet és kiszámíthatóságot nyújt akkor, amikor például jogosan követeli a túlórapénzét a munkáltatójától. Arról nem is beszélve, hogy sokkal magabiztosabban tudnak majd új munkahelyet keresni, ha a jelenlegivel nem elégedettek. Az Alapjövedelem tehát azáltal, hogy közvetve támogatja a munkavállalói érdekérvényesítést, a munkakínálatot is képes átalakítani.

Az Alapjövedelem tehát nemcsak munkavállalásra ösztönöz, hanem visszaadja a munka és a dolgozók becsületét is.

 

d) A fekete munka kifehérítése:

Az Alapjövedelem bevezetése után jóval kevésbé éri meg feketén munkát vállalni, mivel az alacsony bérek esetén csökken a bruttó és a nettó bér közötti különbség. Aki 105 ezer forint adózott jövedelemmel rendelkezik egy legális állásból, nem fogja kijelentetni magát, hogy ezután 60 ezer forintot kapjon a közösségtől. Emellett a munkaadónak sem éri meg nem legálisan foglalkoztatni, hiszen a foglalkoztatásra rakódó terhek nem nőnek, így nem kell kockáztatnia a munkaügyi bírságot. A dolgozónak pedig nyugdíjjogosultsága és ingyenes egészségügyi ellátása is lesz.

 

e) Sokan ma is dolgoznak, csak éppen: ingyen. De nem feketén! Ez mélységesen igazságtalan. Gyermekükkel otthon maradó „háztartásbeli” nők, a szülői munkaközösségben aktív anyukák, családtagjukat otthon ápolók, a szomszéd gyerekére vigyázók stb.

 

f) Végül, de nem utolsó sorban: a „léhűtő szegények” legendáját cáfolja Szalai Júlia : „A feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben leggyakrabban felhozott érv, hogy „lenevel” a munkáról. Bár a közvélekedés úgy tartja, hogy a szegények nem kis részben azért szegények, mert „dologtalanok”, a valós tények erre rácáfolnak. Kutatásokból tudjuk: a legszegényebbek több időt fordítanak munkára, mint a szerencsés többség. Csakhogy az ő munkájuk láthatatlan marad az informális gazdaság és a háztartások közötti szívességi munkacserék vastag függönye mögött. Azzal, hogy nem kérdez a munkavégzésre, az új járandóság utat nyit e fekete munkák kifehérítésére, és kifejezetten ösztönöz „rendes” munkák elvállalására, amennyiben elhárítja a pénzhiánynak betudható röghöz kötöttséget. Ebben az összefüggésben érdemes megemlíteni a nemzetközi tapasztalatot: ott, ahol bevezették, a feltétel nélküli alapjövedelem birtokában egyértelműen nőtt a legszegényebbek munkavállalása.

Válaszunkat nem kezdhetjük mással, mint hogy a közmunka aktuális rendszere totális zsákutca – túlzás nélkül mondhatjuk, ha bármi másra használnák a közmunkára költött pénzeket, az egészen biztosan hasznosabb lenne.

A Fidesz korábban azzal magyarázta a közmunka bevezetését, hogy a tartós munkanélkülieket segíti visszaterelni a munkaerőpiacra. Ezzel szemben több kutatás is azt bizonyítja, hogy a közmunka-rendszer semmilyen eredményt nem hozott ezen a téren. Sőt, éppenséggel káros hatásai voltak: minél tovább tart, annál kisebb esély van kilépni a közfoglalkoztatásból, miközben duplán rontja a kilépési esélyeket, ha valaki nem először vesz részt benne. E közmunka-csapdának több oka is lehet, melyek sok esetben azzal függenek össze, hogy a közmunkában részt vevő személyek alkalmatlanná vagy képtelenné válnak rá, hogy piaci munkát találjanak.

Az Alapjövedelem ezzel szemben lehetőséget nyújt arra, hogy mindenki megfelelő időt tölthessen munkakereséssel. Nem segély, mert nem veszik el a munkavállalással, miközben kiváltja a segélyeket és csökkenti a bürokráciát. Az 60 ezer forintos szint önmagában kevés, de önmagában mégis elégséges hozzájárulást nyújt a munkakeresés/munkába járás költségeihez, megszünteti a közmunka által előidézett feudális röghöz kötöttséget.

Mert ez nem egy populista javaslat, hanem egy megvalósítható javaslat. A Párbeszéd nem üres ígéreteket, hanem kivitelezhető megoldásokat kínál Magyarországnak. A magyar gazdaság jelenlegi kapacitása nem teszi lehetővé, hogy a nem dolgozók esetében az állam egy 150 ezer forintos Alapjövedelmet folyósítson. Ugyanakkor, a minimálbér 150 ezer forintra emelése így is hatalmas előrelépés a jelenlegi állapotokhoz képest.
Mi nem elveszünk. Mi adunk. A gyermekek esetében páratlan nagy segítség az Alapjövedelem: a támogatás sok esetben el fogja érni a jelenlegi családi pótlék dupláját. A várandós anyák akár munkabéren felül kapott 75 ezer forintja példa nélküli segítség a gyermekvállalásban.

Az Alapjövedelemnél magasabb támogatásokat (álláskeresési járadék, gyed, tgyás, nyugdíj stb.) pedig változatlanul megkapják a jogosultak, csak az egyik részét Alapjövedelem formájában.

Emellett minden átlagbér alatt kereső munkavállaló jobban jár: a legalacsonyabb (minimálbéres) kereseti szinten például a jelenlegi 69 ezer forint körüli nettó jövedelem azonnal a 105 ezres nettó minimálbérre ugrik, de az átlagbérig plusz 31 ezer forinttal a dolgozók fizetése is növekszik. Az álláskeresők és közmunkások esetében az értelmetlen közmunka eltörlése pedig a garantált 50 ezer forintból nem csak az egészségbiztosítási hozzáférést oldja meg, hanem az álláskeresésre fordítható idő is jelentősen nő.

A nyugdíjasok és rokkantellátásra jogosultak esetében pedig az Alapjövedelem közel kétszázezernyi ember számára jelent könnyebbséget az öregségi nyugdíjminimumhoz képest drasztikusan bővülő ellátással. Mivel a szociális ellátásokat lényegében már szinte minden területen leépítették vagy elinflálták, így szinte elképzelhetetlen, hogy találjunk olyan ellátásra szorulót, aki ne járna jól az Alapjövedelem bevezetésével. Ugyanakkor költségvetési módosító javaslatunkban egy új, rászorultsági kompenzációs alapot hozunk létre, ezáltal garantáljuk, hogy az esetlegesen negatívan érintett segély-kedvezményezettek pénzbeli támogatása ne változzon.

Az Alapjövedelem bevezetése semmilyen formában nem érintené hátrányosan a nyugdíjasokat. Sőt, mivel a gazdaságot egy új növekedési pályára állítja, ezért hosszútávon a költségvetést is stabilizálja, mely kiszámíthatóvá és értékállóvá teszi a nyugdíjakat. Emellett az Alapjövedelem bevezetésével elérnénk, hogy a jelenleg többtízezernyi kisnyugdíjasnak ne lehessen 50 ezer forintnál kevesebb a nyugdíja.
India

Az UNICEF támogatásával húsz vidéki városban lefolytatott pilot projektek bíztató eredményeket értek el.

Főleg az egészségügyre gyakorolt kedvező hatást az alapjövedelem, emellett a családok lényegesen többet költöttek iskoláztatásra, ráadásul növekedett az iskolába járók száma és az iskolai teljesítmény is jelentősen javult.

 

Belgium

Egy szociálliberális pártszövetség kiáll az alapjövedelem mellett, ugyanis szerintük a minimum jövedelem része a törvényes minimálbérnek, céljuk az adó munkából való elmozdítása a fogyasztásba.

Hollandia

Hollandiában már 1963-ban megalkották (az ABW által) az alapjövedelmet, melynek eredeti célja azok segítése, akik munkanélküliek, de a segélyt nem kapták meg. 2002-ben Hollandiában némileg magasabb összegeket adtak alapjövedelemként, mint Belgiumban.

Finnország

Az elmúlt években igen nagy vitát generált az alapjövedelem kérdése. Mind a politikai, mint a gazdasági válságok miatt a polgárok megkérdőjelezték, hogy vajon a skandináv jóléti rendszer modellje a legalkalmasabb az alapvető szociális biztonság megszervezésére, a rendszer ugyanis egyre bürokratikusabb és rugalmatlanabb. A munkanélküliség ellen már nem biztosít a jóléti állam, magukat az álláskeresőket teszik felelőssé helyzetük miatt. 2000-ben egy felmérés során közgazdászok kimutatták, hogy a legtöbb finn állampolgár javára szolgálna valamilyen minimális garantált jövedelem. Olyan érveket hoztak mellette, minthogy ez az eszköze a minimális jövedelem mindenki számára történő biztosításának, így leküzdhetővé válik a gazdasági egyenlőtlenség, egyszerűsíthető a bonyolult adminisztráció, ami az ellátórendszer működésével jár.

 

Svájc

Jelenleg Európában Svájcban tűnik leginkább bevezetésre kerülőnek az alapjövedelem. 126 ezer aláírással indítványozták a programot a polgárok a növekvő egyenlőtlenségek csökkentésére, hamarosan népszavazást tartanak a kérdésben.

 

Kanada

Kanadában évekkel ezelőtt futott egy futott egy pilot projekt, ahol Dauphin lakosságának 30%-t támogatták meg minimális alapjövedelemmel. Ennek eredményeként csökkent a kórházi ápolások száma, melyet erősen összekapcsolnak a szegénységgel – kutatásaik szerint a szegénységgel járó aggodalmak csökkenése javította a mentális egészséget. A garantált alapjövedelem nem csak az egészségügyi, de a közösségi életet is javította, az iskolakorúak is tovább maradtak az intézményekben.

 

1986 óta működik a Basic Income Earth Network amely az egész világot átölelő hálózat az alapjövedelem népszerűsítésére. http://www.basicincome.org/bien/

2013-ban európai polgárjogi kezdeményezés indult. Az aláírásgyűjtés célja az volt, hogy az Európai Bizottság vegye napirendre és vizsgálja meg az Alapjövedelem európai bevezetésének lehetőségét. Európa-szerte közel 300 ezren támogatták, hazánkban 14 ezren írták alá.

Világszerte számos országban kísérleteznek az Alapjövedelem valamely formájának bevezetésével az USÁ-tól Namíbiáig, Brazíliától, Indián át Kanadáig.

Az alábbi térképen megtalálhatók az Alapjövedelmet támogató csoportok szerte Európában

https://www.google.com/maps/d/edit?mid=zu0TvIgj_vnM.kmpyWdKSV5L0&ie=UTF8&oe=UTF8&msa=0

Megosztás
Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on PinterestEmail this to someone